  |
Tápió-vidék |
|
|
Települések |
|
|
Tápiómenti Területfejlesztési Társulás |
|
|
Tápió Közalapítvány |
|
|
Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet |
|
|
Eseménynaptár |
|
|
Turizmus |
|
|
Helyi hírek - Tápiómenti 2 hetes |
|
|
Linkek |
|
|
Vendégkönyv |
|
|
||||
|
|
||||
 |
|
||||
|
A város Budapesttől kelet-dél-keleti irányban a helyezkedik el. Megközelítése 31. sz. főúton (60 km) illetve vasúton lehetséges. A legközelebbi várostól Jászberénytől közúton 16 km-re fekszik. A település a Felső-Tápió bal partja és a Hajta-patak vízgyűjtő területének déli része között, változatos felszínnel és talajadottságokkal helyezkedik el. Nagykáta története a XII. századig nyúlik vissza, amikor a Káta nemzetség Pest megyei ága letelepedett ezen a vidéken. A város határában, a Kenderhalmon feltárt falu, valószínűleg Nagykáta Árpád-kori előzménye volt. Hiteles írott forrás, a Váradi Regestrum is említi Káta falu nevét 1221-ben. A XV-XVI. században számos oklevélben Csekekáta alakban fordul elő. A XVII. század elején, 1607-ben megjelenő Nagykáta elnevezés a XVIII. század elejére válik általánossá. A török uralom alatt többször is elpusztult falu mindig újjáéledt, de a Káthay család felőrlődött a küzdelemben, s az utód nélkül maradt Káthay Ferenc 1663-ban eladta még meglévő birtokait – így Csekekátát is – Keglevich Miklósnak. A Buda visszafoglalása utáni években Nagykáta sorsa is a pusztulás volt. 1695-ig nem is szerepel az összeírásokban, de 1698-tól ismét van a községnek plébánosa és megkezdődött az anyakönyvek vezetése is. A Rákóczi szabadságharc idején a fejedelem is járt Nagykátán. A település nagyarányú benépesedése a szatmári béke után ment végbe. Ezek az évek a gazdasági fejlődést jelentették Nagykáta számára: megindult a szőlőtermesztés és a nagyállattartás. 1743-ban Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott a település. Az országos vásárok serkentőleg hatottak a helyi kereskedelemre. A legkülönfélébb iparosok jelenléte is élénkítette a kereskedelmet. 1716-tól már tanítója is van a településnek. Az 1770-ben kihirdetett úrbérrendezés csak átmenetileg enyhített a város jobbágyainak helyzetén, a XIX. század elejére pedig tovább romlott a töredéktelkes jobbágyok helyzete, melyen az 1840-ben végrehatott határ-tagosítás sem változtatott lényegesen. A céhes ipar fejlődése csak a XIX. század első évtizedeiben indult meg Nagykátán. Itt volt Görgey főhadiszállása 1849. április 4-én, s részben Nagykáta határában zajlott le a győztes tápióbicskei csata, melynek sebesültjeit Kossuth is meglátogatta a városban lévő Keglevich-kastélyban, amelyben ma a polgármesteri hivatal van. A település – a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal megépülésének is köszönhetően – a térség központja lett. Kiépült az az intézményhálózat, amely szükséges volt a közigazgatási, oktatási, kereskedelmi központ szerephez, a járási székhely ranghoz. A városi rangot 1989-ben kapta vissza Nagykáta. Jelenleg 13.000 lakója van, de rajtuk kívül a térségben élő mintegy 50-60.000 ember érdekét is szolgálják az itt található hivatalok, középiskolák, egészségügyi létesítmények, a kereskedelmi hálózat. Bíróság, földhivatal, több bank és biztosító, rendőrkapitányság, szakorvosi rendelő, mentőállomás, tűzoltóság, működik a városban. Az óvodák és az általános iskolák mellett két középiskola biztosít továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli fiataloknak. A művelődést és a szórakozást szolgálja a zeneiskola, a művelődési központ és a könyvtár. Ez utóbbiban állandó- és időszaki kiállítások rendezésre alkalmas kiállító terem is található. A két állandó kiállításon a város szülöttei, Bodrogi Sándor népművész mester és Kármán László szobrász hagyatéka tekinthető meg. Legértékesebb építészeti emlékünk a XVIII. században épült Keglevich-kápolna, a XVI. században épült, 1745 körül újjáépített és a XX. század elején kibővített Szent György-templom. Jellegzetes és hangulatos épületegyüttes a bazársor, amely a közelmúltban történt felújítása után visszakapta századfordulós képét. Említésre méltó még a város külterületén található tájház, amely a századelő paraszti életmódjába nyújt betekintést. Nagykáta infrastruktúrája az elmúlt néhány évben sokat fejlődött. A már régen kiépült víz-villany és részben kiépült szennyvízhálózat után megvalósult a vezetékes gázellátás, valamint a korszerű, digitális telefonhálózat is. A város környékének számottevő része természetvédelem alatt áll. Állat-, madár- és növényvilága igen gazdag. Sok olyan fokozottan védett és veszélyeztetett faj is megtalálható itt, amely máshol alig-alig fordul elő. A madárvilág rendkívüli gazdagságát jelzi, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) a vidéket 1992-ben felvette az európai jelentőségű madár élőhelyek listájára. Nagykáta Budapesttől 60 km-re található. A fővárosból a 31. sz. főúton és a villamosított vasúton egyaránt jól megközelíthető. Az 1997-es statisztikai adatok alapján Nagykáta település területe 8161 ha, ebből a belterület 646 ha, a külterület 7515 ha. A lakosság száma 12808 fő. Az általános iskolákban 1295 diák tanul, az óvodában 494 gyermeket nevelnek. Településfejletségi mutatók: |
|
||||
|
|
|
||||
|
Tisztségviselők:
A képviselőtestület tagjai:
Nagykáta Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata:
|
|
||||
|
|
|
||||
|
Állami Népegészségügyi Szolgálat 2760 Nagykáta, Petőfi S. u. 3. Tel.: (29) 44 02 78 Nagykátai Földhivatal 2761 Nagykáta, Dózsa György út 9. Tel./fax: (29) 44 01 15 Pest Megyei Munkaügyi Központ Nagykátai Kirendeltsége 2760 Nagykáta, Szabadság tér 18. Tel.: (29) 44 03 80, fax: (29) 44 04 84 Nagykátai Városi Bíróság 2760 Nagykáta, Dózsa György út 12. Tel.: (29) 44 00 03 1. Sz. Napközi Otthonos Óvoda 2760 Nagykáta, Somogyi Béla u. 1. Tel.: (29) 44 03 55 2. Sz. Napközi Otthonos Óvoda 2760 Nagykáta, Vásártér u. 1. Tel.: (29) 44 02 48 3. Sz. Napközi Otthonos Óvoda 2760 Nagykáta, Dózsa György u. 24. Tel.: (29) 44 00 14 Mátray Gábor Általános Iskola 2760 Nagykáta, Jászberényi u. 76. Tel.: (29) 44 01 02 Váci Mihály Általános Iskola 2760 Nagykáta, Vadász u. 1. Tel.: (29) 44 03 59 Váci Mihály Általános Iskola Tagiskolája 2760 Nagykáta-Alsóegreskáta Tel.: (29) 44 01 45 Váci Mihály Általános Iskola Tagiskolája 2760 Nagykáta-Erdőszőlő Liszt Ferenc Körzeti Zeneiskola 2760 Nagykáta, Szabadság tér 1. Tel.: (29) 44 00 66 Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola 2760 Nagykáta, Dózsa György u. 26/A. Tel.: (29) 44 00 37 Nagykátai Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Szakiskola 2760 Nagykáta, Csonka köz 6. Tel.: (29) 44 02 54 II. Rákóczi Ferenc KALOT Népfőiskola Szakiskolája 2760 Nagykáta, Dózsa György u. 3. Tel.: (29) 44 00 76 Igazgató: dr. Molnár István Bartók Béla Művelődési Központ 2760 Nagykáta, Bajcsy-Zs. U. 9. Tel.: (29) 44 00 75, 44 06 91 Radnóti Miklós Városi Könyvtár 2760 Nagykáta, Szabadság u. 12. Postacím: 2760 Nagykáta, Pf. 40 Tel.: (29) 44 00 89, 44 28 05 Egészségügyi Alapellátási Szervezet 2760 Nagykáta, Petőfi S. u. 3. Tel.: (29) 44 00 74 Gondozási Központ 2760 Nagykáta, Petőfi S. u. 4. Tel.: (29) 44 14 67 Mentőállomás 2760 Nagykáta, Petőfi S. u. 1. Tel.: (29) 44 01 00 Nevelési Tanácsadó 2760 Nagykáta, Szabadság tér 18. Tel.: (29) 44 04 85 Szakorvosi Rendelőintézet 2760 Nagykáta, Dózsa György u. 46. Tel.: (29) 44 00 41 |
|
||||
|
|
|
||||
|
|
||||
|
Vissza |
|
Lap tetejére |
Tápiómenti
Területfejlesztési Társulás
2760, Nagykáta Dózsa György u. 2. Tel.: (29) 64 0061 Tel./fax: (29) 64
00 60 E-mail: tapio.fejl@mail.datanet.hu
Copyright © 2003
Szelényi Dániel
